Ne vigyük vásárra a bőrünket!

solarium-1064815_960_720

Sokan vágynak a hideg idő beálltakor is egészséges barna bőrre. De a szolárium veszélyeivel sokan nem számolnak. Sokan nem szeretnek búcsút inteni az utolsó nyári napsugarakkal a vonzó barna bőrnek, ezért a hidegebb idő beköszöntével a szoláriumokba veszik az irányt. Következő összeállításunkban annak jártunk utána, hogy milyen veszélyeket is rejt magában a mesterséges fényfürdő.

UV-kislexikon

Az ultraibolya sugarak (UV) – a látható fénynél rövidebb hullámhosszú – láthatatlan elektromágneses hullámok. Az ultraibolya sugárzásokat hullámhossz és biológiai hatás szerint három tartományra lehet felosztani az UV-sugárzást: UV-A (320-400 nm), UV-B (290-320 nm) és UV-C (200-290 nm). A bőrünket érő UV-sugárzás 95 százaléka UV-A, csupán 5 százaléka UV-B. Az UV-C tartományt elnyeli a sztratoszferikus ózonréteg. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint – sugáregészségügyi szempontból – az UV-C és UV-B sugárzás veszélyesebb, mint a kisebb energiájú UV-A, azonban a túlzásba vitt UV-A-sugárzás expozíció hatására is egészségkárosodás léphet fel – tudtuk meg az Országos közegészségügyi Intézet munkatársaitól.

Az UV-sugárzás egészségkárosító hatásai közül legfontosabbak a bőr leégése, valamint a szemlencse széli részének homályosodása (szürke hályog), továbbá a rákkeltőhatás. Elsősorban két nem festékes bőrdaganat kialakulásának kockázatát növeli az UV-B-sugárzás, az UV-A pedig a festékes bőrdaganatok, a melanomák kialakulását idézi elő. Az Európai Daganat Megelőzési Kódex javaslata szerint, összhangban az EU daganatmegelőző programjával nem szabad túlzásba vinni a napozást. Ezen túlmenően az UV-B-sugárzás gyöngíti a bizonyos védőoltásokra adott immunválaszt és következetesen csökkenti a védőoltások hatékonyságát.

A hosszú hullámú UV-A-sugárzás kevésbé okoz bőrpírt. Ezt a sugárzást nem nyeli el az ablaküveg, a bőrben mélyebbre hatol, ötven százaléka eléri a bőr mélyebb úgynevezett irharétegét, mely vastag és rugalmas rostok alkotta szövedék. Ez biztosítja a bőr rugalmasságát és szilárdságát, e rostok állapotától és víztartalmától függ a bőr üde, feszes vagy petyhüdt, ráncos külleme. Az UV-A-sugárzás ezt a réteget károsítja, előidézi a bőr öregedését, fototoxikus és allergén reakciót válthat ki.

A szoláriumozás többet árt, mint használ

Télen a mi égövünkön nehéz egészséges barna bőrszínre szert tenni, mert nincs elegendő UV-B-sugárzás. A szoláriumok UV-A-sugárzása barnít ugyan, de a szakértők nem ajánlják, ha fontos számunkra bőrünk egészsége. A szoláriumokra a közegészségügyi intézetek az ultraibolya sugárzás legjelentősebb mesterséges forrásaiként tekintenek, ami a lakosságot illeti.

Az emberi bőr ultraibolya sugárzással történő besugárzásának egyik célja bizonyos bőrbetegségek orvosi terápiás kezelése. A másik, sokkal dinamikusabban fejlődő, UV-sugárzást alkalmazó területet a kozmetikai célú barnító szalonok alkotják. Nincsenek pontos adataink arról, hogy a magyar lakosság hány százaléka használja a szoláriumokat, de a nemzetközi tapasztalatok és a hazai felmérések alapján, ez akár a tíz-húsz százalékot is elérheti.

Az Európai Unió állásfoglalása is a veszélyekre hívja fel a figyelmet

Az Európai Unió fogyasztási termékek tudományos bizottsága már 2006-ban véleményezte a szoláriumgépekből származó ultraibolya sugárzás egészségre gyakorolt hatásait. Abban azt állították, hogy az ultraibolya barnító készülékek használata valószínűleg megnöveli a rosszindulatú melanoma és esetleg a szemmelanoma kockázatát. Azt ajánlották, hogy a 18 év alatti fiatalok kerüljék inkább a szoláriumok használatát.

Néhány évvel később, 2009-ben, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség az ultraibolya sugárzást kibocsátó, barnító készülékek használatát rákkeltőnek minősítette. Ezen új bizonyítékok fényében az Európai Bizottság felkérte az egészségi, környezeti és újonnan felmerülő kockázatok tudományos bizottságát, hogy vizsgálja felül a korábbi állásfoglalást ebben a témában. Ez az összefoglaló a bizottság Az ultraibolya sugárzás egészségre vonatkozó biológiai hatásai, különös tekintettel a kozmetikai célú szoláriumokra című 2016. novemberi véleményén alapul.

Szoros kapcsolat a sugárzás és a bőrrák kialakulása között

Az előző vélemény megjelenése óta ismereteink jelentősen bővültek a bőrrák és a sugárzás közötti kapcsolatról. A szoláriumok már a hetvenes évek körül megjelentek, ezért úgy tűnhet, hogy hatásai jól nyomon követhetők. Ugyanakkor a készülékek használatának következményei csak évek múltán alakulnak ki, és így az emberek a szoláriumhasználat következményeit sokkal később tapasztalják meg, mint amikor használták azokat.

Jelenleg már elég hosszú távon gyűltek össze adatok ahhoz, hogy tudjuk, a szoláriumok használata felelős a melanoma és nem melanoma típusú bőrrákok jelentős részérért és a 30 éves kor előtt keletkezett betegségek nagy részéért. Európában az évente diagnosztizált mintegy hatvannégyezer új melanomás esetből mintegy háromezer-ötszáz lehet kapcsolatban a gépek használatával.

Több tudatoság és körültekintés szükséges

Földrészünkön évente csaknem ötszáz nő és háromszáz férfi hal meg melanomában a túlzásba vitt szolárium használat miatt. A legnagyobb kockázat a népesség azon részét érinti, akik harmincöt éves koruk előtt kezdték használni a szoláriumot. Ez arányosan nő a használat számával és gyakoriságával.

A szoláriumhasználat kifejezetten ellenjavallt azoknak, akik fehér bőrűek, vagy akiknek bőre szeplős. Azoknak pedig, akiknek több anyajegye van vagy a családjában előfordult korábban megbetegedés különösen kerülniük kell a barnító készülékek használatát.

hirado.hu

You may also like...