A védenc c. akcióban bővelkedő film Anna (Maggie Q) történetét meséli el, akit mentora és apja helyett apja, Moody éveken át készített fel arra, hogy a világ egyik legjobb bérgyilkosa legyen.
A családjával 1987-ben, Vietnamban történt tragédia egy életre megsebezte Anna lelkét. Így ismerte meg Moodyt, a hivatásos gyilkost is, aki éppen valamilyen sötét ügyben járt ott a háború
idején.
A tizenegy éves lány kifejezéstelen tekintetét látva Moody azonnal rájött, hogy ez a gyermek más, mint a többi, és elhatározta, a szárnyai alá veszi Annát, és saját céljaira képezi ki.
Harminc évvel később Anna és Moody olajozott csapatmunkában éppen Romániában dolgozik egy helyi drogbáró kiiktatásán. A feladatot kifogástalan precizitással végzik; nyilvánvalóan értik
a dolgukat.
A munka végeztével szokás szerint elválnak egymástól, és mindketten élik tovább a saját életüket. Anna antikváriumot vezet Londonban, Moody pedig a kedvteléseinek hódol: zenél és elektronikus kütyükkel bíbelődik vidéki birtokán, míg a következő megbízásra várnak.
A kényszerű várakozás alatt Moody éppen hetvenedik születésnapján közli Annával, hogy rákos beteg, és meg fog halni. Azt is elárulja, hogy búcsúajándékul megvette Annának a könyvesboltot, illetve megkéri a nőt, hogy hacker ismerőse segítségével találjon meg egy bizonyos Lucas Hayest.
Ezt követően váratlan eseménysorozat veszi kezdetét. Annát felkeresi egy rejtélyes alak, Rembrandt (Michael Keaton), aki élénk érdeklődést tanúsít iránta. A hackert megölik, lakását pedig felforgatják. Anna rátalál Moody holttestére a vidéki házban – a férfit meggyilkolták. Őt magát is megtámadja két bérgyilkos a könyvesboltban, ám sikerül elmenekülnie.
A szálak Moody utolsó kívánságához vezetnek – Lucas Hayeshez. Anna eltökéli, hogy kibogozza a rejtélyt, és megbosszulja mentora halálát. Útnak indul Vietnamba, annak ellenére, hogy korábban megesküdött, hogy sosem teszi be többé a lábát az országba.
Vietnamban Anna ismét összetalálkozik a titokzatos Rembrandttal. A férfiről kiderül, hogy annak a milliárdosnak az egyik testőre, akit Annának meg kell ölnie. Annának válogatott kínzásokat kell kiállnia, és többször kockára teszi az életét, hogy véghez vigye küldetését.
Váratlan fordulatok és növekvő feszültség kíséri Anna útját, melynek során fény derül a nő rettenetes múltjának részleteire, és végre megértjük, miért vált azzá, aki. És amikor már úgy tűnik, minden elveszett, a titokzatos Rembrandt néhány kedves szóval ismét megcsillantja a reményt Anna számára, és életmentő döntésre ösztönzi.
INFORMÁCIÓK A FILMRŐL
Richard Wenk forgatókönyve szinte Martin Campbell rendezővel együtt érkezett a Millennium
Media vállalathoz.
“Élmény volt ilyen jó forgatókönyvön Martinnal együtt dolgozni! “
– meséli Rob Van Norden producer, a Millennium Media gyártási részlegének vezetője.
A filmkészítők igyekeztek biztosra menni, hiszen a két szupersztárt, Samuel L. Jacksont és
Michael Keatont már a projekt legelején leszerződtették a munkára.
“Egyszerű volt a döntés. Azért őket választottuk, mert ők a legjobbak!”
– meséli Martin Campbell rendező a castingról.
Samuel L. Jackson így mesél arról, hogy mi fogta meg A védenc (16) történetében:
“Az 1996-os Utánunk a tűzözön óta azt gondolom, hogy a vagány nők menők! Ha valaki szép, veszélyes és
halálos, annak mindig megvan a vonzereje.”
A filmben alakított figurájáról, Moodyról és a férfi Annához (Maggie Q) fűződő viszonyáról
Jackson így nyilatkozik:
“Szerintem Moody kém volt Vietnamban, titkos bevetésen járt az országban, amikor felfedezte Annát. Egyfajta véletlen folytán találtak egymásra. A lányban
megvolt a hajlam az erőszakosságra, a férfi pedig táplálta benne ezt. De közben a legjobb iskolákba járatta, gondoskodott róla – tulajdonképpen apja helyett apja volt. A kapcsolatuk
rendkívül szoros, bár Moody nem töltött vele sok időt, csak akkor kereste fel a lányt, amikor szüksége volt rá. Olyan számító az egész kapcsolat, de ennek a párosnak kitűnően bejött. Valahogy mindkettőjüknek erre volt szüksége.”
Arról, hogy hogyan készült Moody szerepére, Samuel L. Jackson, így emlékezik:
“Egész életemben imádtam az ilyen filmeket. Az ember összerakosgat az eltérő jellemekből, tulajdonságokból egy új szereplőt és íme, meg is van Moody karaktere. Nem feltétlenül kell kémiskolába vagy gyilkosképzőbe járni, hogy jól megszemélyesítsd ezeket a szereplőket. Én például csak összerakom mindenféle fickók “darabkáit”, akiket különböző filmekben láttam.
Ezek részben amerikai filmek, de többnyire koreai meg kínai alkotások, amik menő bérgyilkosokról, vagy idősebb angol titkosügynökökről szólnak. És ezekből összeállítasz egy komplett személyiséget. Aztán odaállsz a kamera elé, és reméled, hogy működni fog a dolog.”
A közös munkáról Maggie Q-val Samuel L. Jackson így számol be:
“Maggie fantasztikus volt. Ha nem lett volna elég, amit fizikailag véghez kellett vinnie, még a karakterét terhelő lelki terhet is cipelnie kellett a szerepe szerint és ezt a kettős kihívást is kitűnően megoldotta.”
Maggie Q hozzáteszi:
“Csodálatos az a kötelék, ami a két főszereplő közt van. Nagyon örülök, hogy Sam volt az, akivel ezt a filmet leforgathattam, azt hiszem, végig megvolt köztünk a kémia és ez nagyban megkönnyítette az alkotási folyamatot. Létezik egyfajta egyensúly a szereplők között: Anna felnéz Moodyra, aki felnevelte, ugyanakkor aki mellett teljesen el is engedheti magát, és akit úgy ismer, mint a tenyerét. Igazi barátság van közöttük.”
Martin Campbell rendező hozzáfűzi:
“Maggie Q részben vietnami származású, és a harcművészetekhez is ért. Így még hitelesebb a szerepformálása.“
A közös munkáról Michael Keatonnal Maggie Q így nyilatkozik:
“Michael Keaton egy élő legenda. Az tetszett legjobban az általunk megformált karakterekben, ahogyan egymás eszén próbálnak túljárni. Mindketten rendkívül intelligensek, és szerintem a férfi most először talált magának méltó ellenfelet. Ez a kapcsolatuk lényege. Hogy ki fog felülkerekedni a másikon. És mindketten tudják, hogy a másik képes lehet erre. Ez adja a folyamatos feszültséget a filmben. Olyan ez, mint egy szakadatlan sakkjátszma, és sosem lehet tudni, ki, mit fog lépni.”
Maggie Q:
“Adott egy szuper forgatókönyv és egy még szuperebb szereplőgárda, úgyhogy a siker borítékolva volt. A film egy pillanatig sem veszi magát túlságosan komolyan, csakis amikor szükséges. De amikor éppen könnyedebb pillanat van, abban is igazi átélést találunk. Ez azért nem egyszerű az alkotási folyamatban! Ezeket az átmeneteket egyáltalán nem könnyű megoldani. Mindez azonban ebben a filmben nagyon olajozottan megy végbe, és azt hiszem, engem ez lelkesít a legjobban.”
“Nem csak akciókkal van tele a film. Jópár szuper-szexi, dinamikus jelenetet is találunk, sok humorral átszőve. De van néhány nehéz téma is, amik elgondolkodtatják az embert, és valódi érzelmi élményt nyújtanak. Én sírtam, amikor megnéztem a filmet.”
-folytatja Maggie Q
“Ami külön pluszt adott nekem, hogy olyan mutatványokat tudtam itt végrehajtani, amilyeneket egész pályafutásom során még sosem, a világ egyik legjobb akciófilm-rendezőjével.”
Arról, hogy mire számíthat a közönség, ha beül a moziba, Samuel Jackson így nyilatkozik: –
“Már csak a filmkészítő stábért és szereplőgárdáért is érdemes megnézni ezt a filmet.”
A film rendezője Martin Campbell, akit a világ egyik legjobb akciófilm-rendezőjének tartanak – és többek közt két elismert James Bond film is szerepel eddigi munkái közt – nem igazán könnyű eset a forgatások során.
“Martin a szó legjobb értelmében vett zsarnok a forgatáson. Rendkívül tapasztalt, régi vágású, ellentmondást nem tűrő parancsnok.”
– mondja Van Norden producer.
“Martin szereti irányítani a forgatás gépezetét. Keményen dolgozik, és szeret meggyőződni róla, hogy a jelenetek mechanikus értelemben is tökéletesen működnek. Tehát amikor a kamera elmozdul valamilyen irányba, akkor a jelenet érzelmi ívének is tökéletesen illeszkednie kell ebbe a keretbe. Ami viszont fontos, hogy nagyban hagyatkozik a színészi játékra is.”
-teszi hozzá Samuel Jackson.
Maggie Q elmeséli, hogy amikor megmutatták neki a forgatókönyvet, és meghallotta Martin Campbell nevét, nos az volt „a varázsszó”. Az akciófilmes műfajban éppen ezt a kombinációt
kereste. A színésznő szerint sokat segít, ha a rendezőt érdekli, hogy milyen a „kémia” a színészek között, és nagyon tetszett neki, hogy Martin Campbellel rengeteg próba előzte meg a
forgatást.
Maggie Q azt is hozzáteszi, hogy meglepetés volt számára, hogy Martin Campbell mennyire fontosnak tartotta a megelevenített figurák közötti viszonyokat.
“Egészen pontos elképzelései voltak arról, hogy milyennek mutassuk ezeket a kapcsolatokat.”
“Nagyon szeretek Martin Campbellel dolgozni.”– nyilatkozik Popescu, a romániai főgyártásvezető. “Nagyon precíz, és producerként az ember pontosan tudja, mit vár tőle, és
vitának helye nincs. “
A VÉDENC (16)
FORGATÁSI HELYSZÍNEK
A forgatás január 7-én vette kezdetét, és március 19-én fejeződött be, Romániában. Rob Van Norden elmondása szerint két okból választották Romániát a forgatás helyszínéül. Az első az adókedvezmény volt, a második pedig az, hogy a főváros, Bukarest, világváros és olyan helyszínekkel szolgált, amelyek kiválóan megfeleltek a forgatókönyvnek. A beltéri jeleneteket is kivétel nélkül Bukarestben vették fel.
Martin Campbell rendezőnek különösen a romániai erdők, tavak és parkok tetszettek, és a helyi stáb munkájával is nagyon elégedett volt. Az egyik legérdekesebb romániai helyszín a “Ceauşescu-palota” volt, amelyben Nicolae Ceauşescu kommunista vezér és családja élt mintegy negyed évszázadon át Tudor Chirila (aki a filmben a Petru nevű helyi nyomozót alakítja) elmondása szerint a román színészek számára megrázó élmény volt a néhai kommunista vezér palotájában forgatni.
“Ceauşescu tragikus nyomot hagyott a román emberek életében, és még mindig kísérti őket mindaz, ami évtizedekkel ezelőtt történt Romániában. A sebek nem gyógyultak be.”
“Abban az időben azt sem tudtuk, hogy hol van a palota. Most vagyok itt életemben először! Ki gondolta volna, hogy egy nap majd filmet forgathatunk Ceauşescu úszómedencéjénél!
–nyilatkozik Tudor Chirila.
A másik említésre méltó romániai helyszín egy 1930-ban épült, meglehetősen lepusztult textilgyár volt. A gyártás a hatalmas területet díszletépítésre használta. Gabriel Popescu főgyártásvezető elmondása szerint ezen helyen kellett felépíteniük egy autentikus vietnami utcát. Nem volt könnyű feladat.
“Képzeljenek el 60 robogót a helyszínen, 5-6 régi autót és 200 statisztát, ázsiai vonásokkal, akiket nem volt könnyű megtalálni Romániában. Vietnamból hoztuk a jelmezeket, fejfedőket. Így alkottunk meg egy forgalmas ázsiai utcát 1987-ből. És mindezt januárban, Romániában, ahol olyankor általában rengeteg hó esik!”
– meséli Popescu.
A gyártásnak szerencséje volt az időjárással, és sikerült a vietnami jelenetek egy részét leforgatni, mielőtt leesett volna a hó. Persze voltak olyan jelenetek is, amelyek el kellett halasztani az időjárási körülmények miatt. A Snagovi-tó partján fekvő egykori királyi palotában forgatták a vietnami milliárdos lakhelyén játszódó jeleneteket.
Körülbelül kétszáz fős nemzetközi stáb dolgozott a romániai forgatáson, Bulgáriából, Amerikából, Franciaországból, Spanyolországból, Németországból, Angliából, Kanadából, Dél-Afrikából, Thaiföldről, sőt Kazahsztánból is érkeztek szakemberek. Egyes induló jeleneteket Thaiföldön, illetve Angliában (Londonban) vettek fel, és nem kis szerencsével egy nappal azelőtt fejeződött be a forgatás, hogy a Covid-19 világjárvány miatti első nagy lezárás kezdetét vette volna.
AZ UTÓMUNKÁLATOKRÓL
A védenc (16) volt az utolsó európai (angliai) filmforgatás a Covid-19 világjárvány miatti lezárások kezdete előtt. Végül a bulgáriai Nu Boyana Filmstúdióban fejezték be az utómunkálatokat.
A film végső szakasza többnyire zökkenőmentesen zajlott le, még a különleges karanténkörülmények között is, a munkafolyamat nagy része változatlan maradt. A csapatnak néha találékonynak kellett lennie, de az utómunka stáb minden tagja kiváló munkát tett le az asztalra.
2020 tavaszán, az első stáb találkozó során a csapat egy olyan rendszert állított fel, amelyben a rendező Bulgáriában, Szófiában ült, a hangmérnökök pedig Kanadában, és a távolból végezték el a munkát ebben a Covid utáni új környezetben.